A basszusgitár fogólapjának referenciapontjai

 

Gyakran kell elmagyaráznom, hogy mit jelölnek a fogólap fehér, máskor fekete, de mindig azonos pozíciójú pöttyei. Többféle angol elnevezésük közül én a dot harmonic markers kifejezést emelném ki, amelyet nagyjából harmonikus jelölőpöttyöknek lehetne lefordítani; ettől a kifejezéstől aztán a kezdő tanítvány rögtön el is ájul. Én kezdőszinten nem vagyok hajlandó elmagyarázni, hogy mit jelentenek a természetes és mesterséges üveghangok, mert úgysem érthető (valójában érthető, de a kezdő tanítványnak akadnak ennél sokkal fontosabb dolgai is). Helyette javaslatot tennék egy újfajta értelmezésre!

Induljunk ki a hangközökből. A hangköz 2 hang egymástól való távolságát jelenti, olyan, mint a méter mértékegysége, csak itt hangok esetében. A zenében vannak kiemelten fontos hangközök, amelyekkel átlagban többször is találkozunk. Ha egy pillantást teszünk a basszusgitár fogólapjára, amit most én "klasszikus" Pénzes-féle tükörképben mutatok meg...

 

 

...akkor a 3., 5., 7., 9., és 12. fekvésben vehetjük észre a pöttyöket. Ezek a pöttyök -anélkül, hogy pozíciójukat bárhogyan értelmeznénk-, önmagukban is fontosak: egyfajta állandó vizuális viszonyítást jelentenek gitárjáték közben. De vegyük észre azt, hogy ha semmit nem tudunk róluk és elhelyezkedésükről, akkor is fel tudjuk őket használni.

 

Ezeket a pöttyöket (a továbbiakban referenciapontok, azaz vonatkoztatási pontok) kétféleképpen tudjuk értelmezni:

Mivel a basszusgitár kvart hangolású, ezért a referenciapontok függőlegesen jelenthetnek kvartlépéseket. Ez egyértelműen kiderül a Pénzes-féle tükörkép tanulmányozásakor...

 

 

...amelyben például 5. referenciapont függőleges hangjai valóban kvartlépések (A-D-G-C).

Vízszintes értelmezéskor a referenciapontoknak a mindenkori üres húrral van zeneelméleti kapcsolatuk, tehát a mindenkori üres húrhoz képest a referenciapontok a következő hangközöket jelölik:

Nézzünk erre egy konkrét példát! E alaphang esetén:

Véleményem szerint bár lehetséges meghatározni a referenciapontokat a 12. fekvés felett is (oktávnál nagyobb hangközök), ám ennek nem sok értelmét látom. Egyszerűbb arra felhívni a figyelmet, hogy 12. fekvés felett a hangok és a hangközök ismétlődnek (a 12. fekvéstől).

 

 

Én úgy vélem, hogy ezt a vízszintes vonatkoztatást jobban fel tudjuk majd használni, bár ha híján vagyunk ezen magyarázatnak, akkor sem veszítettünk túl sokat, elvégre legtöbbünk nem szokott vízszintesen hangközpozíciót számolgatni a referenciapontok alapján. Helyette marad az, amit már említettem:

 

A referenciapontok többsége csupán egyszerű vizuális tájékozódási pont, kivéve a 12. fekvéses (dupla) pontokat, mert onnan már ismétlődnek a hangok.