A basszusgitár-LEGO első elemei: a hangcsoportok

 

Bevezetés - A hangcsoport meghatározása
Pentaton skálák
Alapskálák
Harmonikus moll skálák

Roma skálák
Tetrachord-hangcsoportok

Az alaphangolás, mint a hangcsoportok igazítója


Bevezetés - A hangcsoport meghatározása

 

Pénzes-féle Basszusgitáriskola - Jegyezzük meg!

Hangcsoportnak nevezzük a néhány hangból álló, valamilyen zenei rendezőelv szerint összetartozó hangcsoportot (legalábbis a Pénzes-féle módszertanban). További fontos tulajdonsága, hogy legtöbbször valamelyik skála kiragadott részlete vagy többet összeillesztve skálák építhetők fel belőlük. Státusza szerint a hangköz és a skála között helyezkedik el.

 

Bár a sor folytatható, ám basszusgitár esetén csupán háromféle hangcsoportot érdemes meghatároznunk:

Az idegen elnevezés a klasszikus zeneelméletből származik, ahol ilyen módon különböző “skálakezdeményeket” neveztek el (például Arezzói Guido hexachord-hangrendszere).

A hangcsoportok általános meghatározása azért kiemelten hasznos, mert a basszusgitár (és persze más, hasonló hangszer) alaphangolásából adódóan optimális technikai skálaszerkezetek alakíthatók ki, illetve segítségükkel még tágabb felismerésekre is juthatunk.


A Pénzes-féle módszertanra mindig is a kísérletezés és új dolgok felfedezése volt jellemző. Ez a módszertan volt a legelső, amelyik a trichord-skálaszerkezetű alapskálát erőltette (itt G-dúr)...

 


...az egyenesen kaotikus, nagyon nehezen kezelhető, hibrid-skálaszerkezet ellenében (a Pénzes-féle módszertanon belül ezeket egyfekvéses skáláknak hívjuk, itt G-dúr)...

 


...amely persze része az egyik, a G-dúr csoporthoz tartozó Fisz-lokriszi skálának...

 

 

...bár eddig a legtöbb, átlagos képességű basszusgitáros felismeréseiben nem jutott.

 

Illetve ebből a trichord-skálaszerkezetből még távolabb következtetéseket is sikerült levonni, például:


Pénzes-féle Basszusgitáriskola - Jegyezzük meg!

Még egyszer: a trichord-skálák, tágabb értelemben bármilyen logikusan felépített skála szerkezeti alapját a hangcsoportok képezik. Ezeket ésszerűen “összeragasztva” jönnek létre a kiválóan kezelhető, azaz optimális skálaszerkezetek.


Vegyük észre, hogy a skálaszerkezetek végső, a hangcsoportokból összeragasztott alakját a gitár alaphangolása alakítja ki. Ez standard alaphangolás esetén a következő (A basszusgitár hangolása című fejezetből)...

 

E - A - D - G

41,203 - 55 - 73,416 - 97,998 Hz

...ahol:

A standard alaphangolás húrokhoz viszonyított hangközei:

Tehát más alaphangolás esetén kissé más technikai skálaszerkezetek fognak kialakulni, illetve ha az alaphangolás gyökeresen más (például a legtöbb vonós hangszerek esetében kvart helyett kvint), akkor ez még inkább megváltoztatja a skálaszerkezetet, sőt újrarendezi az optimális skálaszerkezet alapelveit is. Például hegedű esetében az optimális skálaszerkezet már nem a trichord-, hanem a minden húron 4 hangos tetrachord-skálaszerkezet (itt hegedűn A-moll):

 

Pénzes-féle Basszusgitáriskola - A hangcsoportok


Nézzük meg tehát eme basszusgitár-LEGO legelső, egyúttal legkisebb elemeit. Itt jegyezzük meg, hogy technikai szempontból a legkisebb egységek nem a zenei hangok, de nem is a hangközök, hanem a hangcsoportok.


A hangcsoportok elnevezése során az alkalmazott ujjrendből, valamint a hangközökből indulunk ki és egyetlen követelmény csupán az, hogy ezek segítségével minden hangcsoportnak egyedi, lehetőleg logikus, a teljes rendszerhez kapcsolódó nevet adjunk. Ám mivel a hangköz csak 2 hang egyidejű távolságát jelenti, például szekund (itt C-D)...

 


...ezen elv alkalmazása problémás kettőnél több hangból álló hangcsoport esetében. Ilyen esetekben a hangköz, vele az elnevezés mindig a hangcsoport 2 szélső hangjának távolságát fogja meghatározni, például 1-2-4 nagyterc (C-D-E, ahol nagyterc C és E között van):

 


A szemléltetés során az A húr 3. fekvésében lévő C hang a szemléltetés kiindulópontja:

 


Pentaton skálák

Alapfejezet - Pentaton skálák II. - Az E-pentaton hangsor


A legáltalánosabb moll-, és dúr-pentaton 2 hangból álló 2 hangcsoportból felépíthető:

 

Szekund

 

Kisterc


Ellenőrizzük ezt le egy C-dúr pentaton teljes skálán:

 


Ha a pentaton skálát minden húron 3 hangos (trichord) szerkezetben építjük fel, akkor ezt 3 különböző hangcsoportból tehetjük meg:


1-2-4 kvart


1-3-4 kvart


1-2-4 nagyterc

 

Ellenőrizzük ezt le egy G-dúr pentaton skálán:

 

 

Jól láthatjuk, hogy ez a skálaszerkezet pentaton skálák esetében nagyon nehezen játszható, főleg basszusgitáron, maximum a bichord-trichord kombináció használható fel még eredményesen.


Alapskálák

Alapfejezet - Az alapskálák I.


Mind a 7 alapskála felépíthető 3 db, 3 hangból álló hangcsoportból:


1-2-4 kisterc


1-3-4 kisterc


1-2-4 nagyterc


Ellenőrizzük ezt le egy C-dúr és a hozzá tartozó további 6 skálán (a közöttük lévő lévő bonyolult zeneelméleti összefüggések az Alapskálák című fejezetcsomagban tanulmányozhatók):

 

F-líd 1. és 13. fekvésben

 

G-mixolíd

 

A-moll

 

H-lokriszi

 

C-dúr

 

D-dór

 

E-fríg


Harmonikus moll skálák

Alapfejezet - A harmonikus moll skálafokok basszusgitáron I.


Ezen skálák technikailag bonyolultabbak az alapskáláknál, lejátszásukhoz további 2 db, 3 hangból álló hangcsoportot kell meghatároznunk...


1-2-4 fríg nagyterc

(mert így indul a domináns, másnéven keleties fríg skála)


1-3-4 nagyterc

 

...de természetesen tartalmazzák az alapskálák 3 alapszerkezetét is:

 

1-2-4 kisterc


1-3-4 kisterc


1-2-4 nagyterc


Ellenőrizzük ezt le egy A-harmonikus moll teljes skálán:

 


Roma skálák

Alapfejezet a gitáros honlapon- ES II. - Roma skálák


Ebben a skálaegyüttesben -amelyet egyébiránt basszusgitáron nem nagyon szoktak játszani-, van még egy, eddig nem katalogizált hangcsoport:

 

1-2-3 szekund


Egyébként pedig az összes roma skála felépíthető a fent ismertetett hangcsoportokból (kivéve 1-2-4 nagyterc):
 

1-2-4 kisterc


1-3-4 kisterc

 

1-2-4 fríg nagyterc


1-3-4 nagyterc

 

Ellenőrizzük ezt le egy C-roma teljes skálán:

 


Tetrachord-hangcsoportok


Basszusgitár esetében ezen hangcsoportok nem nyújtanak optimális skálaszerkezetet, azaz viszonylag nehéz őket alkalmazni. Nézzük csak meg a G-dúr skálát tetrachord-skálaszerkezetben:

 

 

Viszont mondhatni optimálisak az összes kvint hangolású hangszeren. Nézzük meg például az A-dúr skálát hegedűn:

 

Pénzes-féle Basszusgitáriskola - A hangcsoportok

 

Ettől függetlenül vázoljuk fel a 4 db lehetséges tetrachord-skálaszerkezetet:

 

Dúr-tetrachord

(mert így indul a dúr /és a mixolíd/ skála)

 

Moll-tetrachord

(mert így indul a moll /és a dór/ skála)

 

Fríg-tetrachord

(mert így indul a fríg /és a lokriszi/ skála)

 

Líd-tetrachord

 

Az alaphangolás, mint a hangcsoportok igazítója

 

Amint az fentebb említésre került, a hangcsoportokból létrejövő skálaformát az alaphangolás alakítja ki. Például standard hangolású gitáron egy trichord-szerkezetű G-dúr skála így néz ki:

 

Pénzes-féle Basszusgitáriskola - A hangcsoportok

 

Némi "deformáció" a G és H húrok közti nagyterc hangolási különbség miatt alakul ki, mert az onnantól a hangcsoportot, vele az egész skálát eggyel (a nézet szerint) jobbra tolja. Ha viszont megváltoztatjuk az alaphangolást, például kizárólag kvarthangolást alkalmazunk, akkor onnantól a hangcsoport, vele a skála balra fog tolódni:

 

Pénzes-féle Basszusgitáriskola - A hangcsoportok

 

A fenti szabály igaz a basszusgitárra is, de esetében már nem döntő tényező, hiszen nem alakult ki oly sokféle basszusgitár-hangolás, mint a gitárnál. Ez például azt is jelenti, hogy az említett és mutatott, csakis kvart hangolású gitár és a 6 húros, (szintén csakis kvart hangolású) basszusgitár technikai skálaszerkezetei azonosok (itt G-dúr):

 

Pénzes-féle Basszusgitáriskola - A hangcsoportok