A basszusgitáros legfontosabb táblázata
A Dal vagy skálarendszer című fejezetben utaltam arra, hogy a zenélés legfontosabb zeneelméleti kelléke a skálarendszer ismerete, mivel minden, a zenéhez szükséges további komponens belőle nő ki. Ezek:
-
a dallam,
-
az akkordmenet (kíséret),
-
basszusmenet (ami nagyobbrészt az akkordmenettel-kísérettel együtt mozog).
A skálarendszer ismeretének hiányában tulajdonképpen csak tapogatózunk a zenében, mint világtalan ember a számára ismeretlen szobában. Bocsánat a plasztikus hasonlatért, de valóban erről van szó, mert a világtalan ember is képes kis idő után bizonyos következtetéseket levonni az ismeretlen szoba felől, ám vegyük észre: ezek (sajnos) sohasem lehetnek olyan mély és pontos tapasztalatok, mint egy látó emberé.
Aki tehát a skálarendszert ismeri, előbb-utóbb mindent "látni" fog a zenében, aki pedig kihagyja tanulmányaiból ezt a témakört, annak mindig fognak maradni komoly zeneelméleti (és ezzel zenei) fogyatékosságai, a dolog ilyen egyszerű. Ebből következően szakmai véleményem szerint az alábbi táblázat ismerete és megértése a legfontosabb a basszusgitáros számára.
A táblázat 84 alapskálát tartalmaz (nem számítva a 6# - 6b enharmonikus skálákat), mert az európai temperált hangrendszerben összesen 12 hang van és mindig 7 alapskáláról beszélhetünk, mert 1 alapskála 7 hangból áll. Ezt a 84 skálát már külön-külön felvázolta az Alapskálák basszusgitárra II. című fejezet. Most ezt a skálahalmot egyetlen táblázatba sűrítjük:
Kell-e nekünk mind a 7 alapskála? Nem volna elég a klasszikus zeneelmélet szerinti 2 főskála, a dúr és moll, amely önkényes szelekciót leginkább a temperált kvint-kvartkör reprezentálja?
A válasz egyértelműen nem és az indoklás komoly "megaterjedelemben" a Pénzes-féle Gitáriskola modernizált zeneelméleti fejezeteiben érhető el kellő részletességgel.