A-harmonikus moll - teljes

 5. fok - fríg - üres húrokkal

 6. fok - líd

 7. fok - mixolíd

 1. fok - moll

 2. fok - lokriszi

 3. fok - dúr

 4. fok - dór

 5. fok - fríg - 12. fekvésben

A harmonikus moll tonalitás hangzásához jellegzetesen hozzátartozik a szűkített skálák és akkordok erőteljes használata, ezt főként komolyzenei művekben tapasztalhatjuk, ám műveltebb gitárosok is tisztában vannak ezzel, többek között Paul Gilbert is, aki szintúgy kiváló gitáros. Talán éppen ezért építette a főriffet tulajdonképpen egy tiszta Gisz-szűkített skálára (F - Gisz - H - D), olyannyira, hogy a riff ebből a skálából nem is lép ki.

Először nézzük meg a Gisz-szűkített skála standard hangolású basszusgitáron lecsapódó teljes skálaszerkezetét:

Tölgyesi Norbert tanítványom ezen hangtömegből "ízlése" szerint emelte ki a számára legmegfelelőbb technikai skálákat, amelyek nagyjából az alábbi skálaszerkezetekben manifesztálódtak:

A dal feldolgozásakor azonban Norbert továbblépett a hagyományos basszusgitár-értelmezésen, hiszen hangszerét szólóhangszerként, nem pedig kísérőhangszerként kezelte. Voltaképpen ez az oka annak, hogy a dal ismertetésekor csakis kizárólag skálákkal foglalkozunk (és éppen ezért nincs a teljes skálaszerkezetben akkordmenet sem).

Ebből következően a riff utáni átvezető rész virtuóz slap-pop-technikával lett megszólaltatva (az eredeti basszusmenet nem ez volt), illetve a refrén részt Norbert félig improvizatívan, szintén skálacentrikusan oldotta meg.

Ezek miatt kell a dal lejátszását mindenképpen haladó szintűnek minősítenünk.