A basszusgitár hangolása
Valójában nem szeretném szaporítani azon kiadványok tömegét, amelyek kizárólag a gitár-basszusgitár hangolásáról adnak "holtbiztos" módszereket, sokszor nem is egészen olcsón. Az ilyen megközelítésben már elveszik a lényeg, mint sok bába között a gyerek: maga a gitározás. Az ilyen kiadványok szerzőinek inkább zongorahangolónak kéne menniük, mert ott minden magasabb hangra 3 zongorahúr jut és így jó sokáig lehet hangolgatni ☺.
Mivel az emberi fül zenei érzékenységét a manapság kapható, modern hangológépek már messze megelőzik (az emberi fül képtelen centnyi akusztikai különbségeket meghallani), a leghasznosabb és leggyorsabb módszer a hangológépek használata már egészen a kezdetektől. Ez kitűnően fejleszti a tanítvány zenei hallását, mivel segíti a fület hozzászoktatni a jól felhangolt gitárhangzáshoz.
Külön hallásfejlesztő gyakorlat lehet például a basszusgitár kézi hangolása, majd utána ennek gépi ellenőrzése.
A négyhúros basszusgitár húrjai:
E - A - D - G
A húrok eredeti hangmagasságukban az ötvonalas kottában a basszuskulcs-tartomány legalsó részén helyezkednek el:
Mivel a basszusgitár is úgynevezett transzponáló hangszer, az ötvonalas kottában már egy oktávval feljebb kell helyeznünk a gitár hangtartományát. Így a basszusgitár transzponált húrjai a következők lesznek:
A továbbiakban a basszusgitárra transzponáló hangszerként fogok hivatkozni, ezért főként kottalejegyzéskor az utóbbi hangtartományt használom.
Egy másik, szintén praktikus meghatározás szerint a "klasszikus" basszusgitár 4 húrja zeneileg a szólógitár 4 alsó húrja, csak 1 oktávval lejjebb (természetesen mindkét hangszer transzponáltsága esetén).
Ugyanez a 4 húr a Pénzes-féle tükörkép-módszer szerint, amely a saját készítésű komplex skála-, és skálavariációs programban (neve OSIRE-OBRE) így néz ki:
Még egyszer a törzshangok, azaz a zongora fehér billentyűi a basszusgitáron, ahol jól láthatjuk, hogy a hangszer 4 üresen megpengetett húrja szintén törzshang:
Az OSIRE-OBRE egyik további előnye, hogy a programban a kívánt bundszámot maga a felhasználó állítja be. A fenti képen a basszusgitár-tükörkép például 24 bundos.
Ezen változás miatt a hangolás konkrét zenei frekvenciái az alábbiak lesznek (a temperált hangrendszer legfontosabb hangja a 440 Hz-es normál zenei zang pirossal jelölve):
E - A - D - G
41,203 - 55 - 73,416 - 97,998 Hz
-
Szubkontra = A0-H0
-
Kontra = C1-D1-E1-F1-G1-A1-H1
-
Nagy = C2-D2-E2-F2-G2-A2-H2
-
Kis = C3-D3-E3-F3-G3-A3-H3
-
Egyvonalas = C4-D4-E4-F4-G4-A4-H4
-
Kétvonalas = C5-D5-E5-F5-G5-A5-H5
-
Háromvonalas = C6-D6-E6-F6-G6-A6-H6
-
Négyvonalas = C7-D7-E7-F7-G7-A7-H7
-
Ötvonalas = C8
Öthúros basszusgitár esetén a felhasznált húrkészlet a következőképpen módosul:
H - E - A - D - G
30,876 - 41,203 - 55 - 73,416 - 97,998 Hz
-
Szubkontra = A0-H0
-
Kontra = C1-D1-E1-F1-G1-A1-H1
-
Nagy = C2-D2-E2-F2-G2-A2-H2
-
Kis = C3-D3-E3-F3-G3-A3-H3
-
Egyvonalas = C4-D4-E4-F4-G4-A4-H4
-
Kétvonalas = C5-D5-E5-F5-G5-A5-H5
-
Háromvonalas = C6-D6-E6-F6-G6-A6-H6
-
Négyvonalas = C7-D7-E7-F7-G7-A7-H7
-
Ötvonalas = C8
A basszusgitárok húrjai egymáshoz képest kizárólag kvart hangolásúak. Ez mindenképpen előnyös, mert technikailag rendkívül koherens skálaszerkezeteket eredményez, amelyek a gitárjáték során jól használhatók fel.
Rengeteg típusú és márkájú hangológépből válogathatunk. Én a népszerű Fender LX-12 hangológép alapján ismertetem a használatot.
A gépet a baloldali ON/OFF gombbal tudjuk be-, és kikapcsolni. Ha bekapcsolás után elkezdünk beszélni, akkor azt a műszer már érzékeli és jelezni fogja. Ez azt bizonyítja, hogy a beszéd és a zene bizonyos részei azonos frekvenciatartományba esnek. Ebből következően lehetőségünk volna akár beszédünket is lekottázni (ez már Arnold Schönbergnek is eszébe jutott, amit ő romantikus, "csilingelő" német szóval Sprechgesang, énekbeszédnek nevezett el).
A gép kijelzőjén a kromatikus skála tizenkét fokú hangsora látható, amelyben a törzshangok, a zongora fehér billentyűi vannak kiemelve (skálakijelzés):
Figyelem! Az angolszászok a magyar H hangot B-nek írják, mert egyébként is mindent fordítva csinálnak!
A törzshangok közötti pontok is egy félhangot jelentenek, amivel azonban az alapértelmezett hangolás esetén nem kell sokat foglalkoznunk.
A finomhangolás három LED-kijelzővel történik:
-50....0....+50
Lehangolt, depressziós húr esetén a baloldali, a túlhangolt (mániás-depressziós) húr esetén a jobboldali piros LED fog kigyulladni, kiegyensúlyozott (kezelés utáni) húrnál pedig a zöld. (Én a jelen pillanatban túlterheltség miatt sárgán világítok ☺.)
A két szélső, piros LED voltaképpen egy félhangos frekvenciatartományt fog közre. Létezik a félhangnál is kisebb akusztikai lépés, amely azonban nyugaton már matematikai megközelítésű: ez a cent. Egy temperált félhangnyi frekvenciatartomány = 100 cent. Ebből következően a finomhangolás skálakijelzője csakis ilyesféle lehet:
-50....0....+50
A hangológépen kétféle hangolási metódus található:
-
kézi hangolás (MANUAL)
-
automatikus hangolás (AUTO).
A kétfajta hangolási módszer között a középső, AUTO/MAN feliratú gombbal tudunk választani, amit a kijelző jelezni is fog. Mindkét módszernek vannak előnyei és hátrányai.
Automatikus hangolás esetén a gép automatikusan érzékelni fogja a hangot és azt azonnal ki is jelzi egyaránt a skála-, illetve a LED-kijelzőn. Ha azonban a gitár túlságosan elhangolódott, a kezdő tanítvány ezt nem fogja észrevenni, mert általában nem figyeli a skálakijelzést és mert még nem szokott hozzá a pontosan behangolt gitárhoz. Ilyenkor képes teljesen szétcsavargatni a hangolást és ilyen esetben csak örülhetünk annak, ha nem szakad el egy gitárhúr sem. A megoldás: gyanús hangok esetén mindig kezdjük el figyelni a skálakijelzést! Az automatikus hangolás egyértelmű előnye azonban a hangolás gyorsasága.
Kézi hangolásnál a jobboldali, NOTE (hangjegy) feliratú gombbal tudunk félhangos lépésekben lépkedni a skálakijelzésen. Ebben az esetben a finomhangolás három LED-kijelzője addig nem is lesz indukálódva, amíg a kívánt hanggal nem találkoznak. Ez kizárja a fent említett hibalehetőséget, azonban ettől a hangolás jóval lassúbb és fáradságosabb lesz.
Sok hangológép rendelkezik egy további gombbal, ezt általában CALIB, vagy ehhez hasonló felirattal látják el. Ezzel az alapként felhasznált referenciahangot, más néven a kamarahangot lehet beállítani: ez mostanában 440 Hz (normál zenei A hang). Ha látszólag mindent jól csináltunk és mégsem sikerült a hangolás, mindenképpen ellenőrizzük le ezt az értéket is. A kalibráció értéke valamelyik gombbal 1 egységenként, azaz hertzenként állítható. Én már sok kezdő tanítványnál találkoztam ezzel a hibával.
A Fender-hangológép jó minőségű beépített mikrofonnal rendelkezik, ám ez sajnos nem mondható el az összes hangológépről. A hangológépet ezért mindig tegyük közvetlenül a gitár elé, a zavaró akusztikai tényezőket (Hi-Fi, TV, anyós, feleség, barátnő) kapcsoljuk ki vagy valamilyen módon halkítsuk le, elektromos gitárra pedig érdemes vezetékkel rácsatlakoztatni az IN feliratú Jack-aljzaton keresztül.
A basszusgitár kézi hangolása teljesen kezdők számára nagyon nehéz, szerintem ne próbálkozzanak vele csak akkor, ha esetleg utónevük Wolfgang vagy Amadeus. A tréfát félretéve, javaslatom, hogy kezdetben ezzel csak akkor próbálkozzunk, ha abszolút, legalábbis nagyon jó hallással rendelkezünk.
(Egyszer a kis Mozartot elvitte édesapja fogorvoshoz. A fogorvos azt mondta neki: "Légy szíves, mondd azt, hogy á! Bácsi, az nem á, hanem Cisz!" - felelte Mozart.)
Ha fogászati fájdalmak ellenére mégis szeretnénk gitárunkat kézzel behangolni (micsoda csúsztatás ☺!), akkor először ehhez egy alaphangot kell találnunk. Ezt számos helyen tehetjük meg:
-
lehet vásárolni hangolósípokat, (Puhl Sándor futballbíró sípja Gesz hangban szól ☺),
-
felhívhatjuk a T-Com "normál zenei A hang" vonalát (nem vicc, azt hiszem még működik, ahol is a nyugdíjazott operaénekes néni egy kis torokköszörülés és némi Negro elszopogatása után egy egészen normális A hangot fog nekünk szolgáltatni és további percdíjakért részleteket is énekel Lehár "Víg özvegy"-éből ☺),
-
a hang-file-t letölthetjük Gitáriskolám Letöltések című fejezetéből,
-
vehetünk egy Rohde und Schwarz frekvenciamétert néhány 10 millió forintért, ám ezzel már mobiltelefonunk frekvenciáit is megvizsgálhatjuk.
A normál zenei A hang a zongorán:
Ezt a hangot kell a basszusgitár valamelyik A hangjához hangolnunk:
Lényegében sokféle eredetű és pozíciójú alaphang közül válogathatunk (mert hisz nem létkérdés a normál zenei A hang sem; kezdhetjük a hangolást más alaphangról is), így én a továbbiakban csupán a húrok egymáshoz viszonyított hangolását szeretném ismertetni.
Az E húr 5. fekvésén lévő A hangot kell az üres A húrhoz hangolnunk, esetleg fordítva:
Az A húr 5. fekvésén lévő D hangot kell az üres D húrhoz hangolnunk, esetleg fordítva:
A D húr 5. fekvésén lévő G hangot kell az üres G húrhoz hangolnunk, esetleg fordítva:
Öthúros basszusgitár esetén az H húr 5. fekvésén lévő E hangot kell az üres E húrhoz hangolnunk, esetleg fordítva:
Pénzes László