A nagybőgő IX.
Alapskálák a nagybőgőn
A szólógitárral és a basszusgitárral való rokonság miatt szerintem célszerű az alapskálákat szintúgy F-dúrban és a hozzá tartozó alapskálákban kigyakorolni. Ám itt kell megemlíteni azt az ujjrendi problémát, amelyre fent már utaltam. Ha egy pillantást vetünk az F-dúr skálára...
...akkor észrevehetjük az 1-(2)-4 ujjrenddel lefogott F-(G)-A és B-(C)-D nagytercet (valójában trichord-hangcsoportot), amely 1000 milliméteres menzurahosszú nagybőgőnél fizikailag nézve nagyjából 19,5 centiméter:
Ez az érték a hangszer húrhosszától, más néven a menzurahossztól függ, amely egyetlen gyártó esetében is különböző lehet; mindenesetre nagyságrendileg nagyjából ekkora. Ezt a távolságot azonban a kezdő tanítvány képtelen lefogni. Az én feladatom elsősorban a biztatás: tessék próbálkozni vele! Másodsorban a megoldás: az üres húrok bevonása, még pontosabban az E-lokriszi skála használata, amely itt most üres húrokkal fog történni. Jegyezzük meg, hogy ekkor maradunk F-dúr skálában, azaz esetlegesen az F-dúr tonalitását követjük, ám technikailag (üres úros) E-lokriszi skálát alkalmazunk.
Először nézzük meg az F-dúr teljes skálát:
Hogyan is használjuk az interaktív húrtáblázatot?
Ha például a 1000 milliméteres menzurahosszt és E húrt vesszük alapul...
...akkor az E húron lévő összes hang pozícióját le tudjuk olvasni 0. fekvéstől a 24. fekvésig. Például:
-
üres húros E hang oktávja pontosan 500 milliméterre van húrlábtól,
-
az F-dúr skála 1. (temperált) F hangja 943,87 milliméterre van húrlábtól,
-
stb.
Ezzel a megközelítéssel természetesen nem váltottuk ki a bundnélküli hangszerekre oly jellemző "fülesmackó" gyakorlatokat, viszont jelentős mértékben megkönnyítettük, ha ugyan rendelkezünk egy mérőszalaggal. Én legalábbis mindenképpen beszereznék egyet és fel is használnám, mert szerintem egy kezdőnek például temperált F hangot meghallani nem tréfadolog.
Az interaktív húrtáblázattal tehát az alábbi skálák összes hangja beazonosíthatóvá vált, sőt kétféleképpen: tiszta és temperált hangértékek alapján.
Most pedig folytassuk tovább a legfontosabb skálák ismertetését az F-dúrhoz tartozó alapskálákkal!
A fenti alapskálákra is ugyanazon zeneelméleti összefüggések jellemzőek, amelyek már kidolgozásra kerültek a Pénzes-féle Gitáriskola szólótechnikai fejezeteiben. További megjegyzés, hogy az összes skálavariációs fejezet összes példája és az OSIRE nyújtotta brutális mennyiségű skálavariációs halmaza is kigyakorolható nagybőgőn.